Gyógynövényekről és egyéb nyavalyákról

Különleges programon vett részt egy kis érdeklődő csapat szombat délután a Magdolna Udvarban, illetve környékén. Aki végigjárta a másfél órás helytörténeti sétát és megismerkedett a hagyományos gyógyítási kultúrával, élményekkel gazdagodott ezen a napon.

Vágvölgyi Anikó idegenvezető olyan érdekességeket mondott el a „régi” nyavalyákról, kórságokról és az azok elleni küzdelmekről, a javasasszonyok, kuruzslók és füvesasszonyok szerepéről, amelyekről nem nagyon hallottunk korábban, vagy csak nem figyeltünk fel rá. Pedig az évszázadokkal ezelőtt élt embereknek, míg az orvostudomány kevésbé volt fejlett, kapaszkodót jelentett a gyógyulásba vetett hitükben, bíztak bennük, s a legtöbbször joggal, mert segítségükkel nyerték vissza egészségüket.

– A javasasszony nagyon fontos szerepet töltött be akkoriban, például a gyógyításhoz szükséges füvek kiválasztásában és alkalmazásában – mondta, majd hozzátette: a gyógyító embereket tisztelték és megbecsülték.

A helytörténeti séta során a kis csapat a Magdolna Udvarban dr. Brandter János budafoki orvos történetével ismerkedett meg, majd a közeli Hosszúhegy tér 3. szám alatti házhoz érkezve hallhatott Brázay Kálmánról, aki sósborszeszével nemzetközi hírnévre tett szert. Azt is megtudhattuk, hogy a mai Városháza helyén volt a gyára, amelyben a sósborszeszen kívül szappant és egyéb piperecikkeket is gyártott. Továbbmenve a lelkes és igen felkészült idegenvezető megjegyezte: „A Savoyai téren lévő kastélyban ispotály működött, ahol szerzetesek gyógyítottak, a szomszédos Sacelláry-kastélyban pedig tüdőszanatórium.”

Ezután részletesen ismertette a TBC, a pestis, a kolera és a fekete himlő pusztításának és gyógyításának korszakait, eredményeit, illetve társadalmi, gazdasági, tudományos hatásait.
A helytörténeti sétával még nem fejeződött be a program, a Magdolna Udvarba visszatérve Dóra kertje fogadta a résztvevőket. Borbély Dóra mesélt arról, hogyan gyógyította meg magát a vadon növekvő gyógyhatású növényekkel.

Temesi László